|
....::iskolánk::... |
|
|
| |
|
|
|
|
Menü |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Képek 06-os 8.K.-róL::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Links::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Ismerősök oldalai::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...:: 8.K. menü ::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...:: 8.K. ::... |
|
|
| |
|
|
|
|
Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Humor::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Idézetek,versek::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Nektek::... |
|
|
"Mindannyian utazók vagyunk e világ vadonjában, és a legjobb, amire utunk során akadhatunk, egy őszinte barát." | |
|
|
|
|
...::Illúzió??::... |
|
| FIGYU! Ha sokáig nézed a zöld foltot, egyszer csak kirajzolódik egy ZSIRÁF! Próbáld csak ki!
Ugye hogy igazam volt??? :D :D | |
|
|
|
|
Ballagunk:( |
|
| 1,
"Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod,eltűnik. Ha kisajátítod,tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tied marad."
2,
„Egy korszaknak akkor van vége, amikor az alapját képező illúziók elpárologtak.”
3,
"Sohase felejtsd el, honnan érkeztél,s mennyi mindent kellett megtenned azért, hogy idáig elérj!"
4,
"Elmúlt, mint száz más pillanat, De mi tudjuk: mégis múlhatatlan, Mert szívek őrzik, nem szavak."
| |
|
|
|
|
pikcsör |
|
| Tartalom | |
|
|
|
|
|
|
...::A mosoly hatalma::... |
|
| A mosoly értéke!
Semmibe se kerül, de sokat teremt. Gazdaggá teszi azokat, akik kapják, de nem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Egy pillanatig él csak, de emléke néha örökké megmarad. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki nem olyan szegény, hogy ne legyen gazdagabb tole. Táplálja a jóakaratot az üzleti életben, boldogságot teremt az otthonokban és mindenütt a barátság biztos jele. Pihenés az elfáradt embernek, napfény a csüggedonek, világosság a szomorkodónak és a természet legnagyszerubb ellenszere a bajokkal szemben. Nem jelent földi javakat senki számára: nem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, - csak önként lehet odaadni. Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor legalább Te nézz rá derülten. Senkinek nincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni. Ha meg akarod kedveltetni magad az emberekkel, akkor m o s o l y o g j ! | |
|
|
|
|
|
|
...::Iskolánk::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Üdvözlünk::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Boldog Névnapot Kívánunk!::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Napszak::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Chat::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::A nap képe::... |
|
| A nap képe:
| |
|
|
|
|
...::Naptár::... |
|
| 2023. December
H | K | S | C | P | S | V | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
| | |
|
|
|
|
...::Mottó::... |
|
| "A siker nem az, ha feltűnést keltesz akkor, amikor belépsz valahová,
hanem az, ha majd emlékeznek rád, amikor már elmentél!" | |
|
|
|
|
...::Ballagási búcsúvers:(::... |
|
|
Ez a világ legszebb ballagási verse..
Búcsú elégia
A szárny megnőtt, üresen áll a fészek, Csak álom volt a régi jó világ, És mint a fecske alkonyati szélnek Ma szárnyat bontott egy sereg diák. Bilincs lehullott, vígan zeng az ének, Szabadok vagyunk, nagyon szabadok… Mégsem felelnék, hogy ha kérdeznétek: E szabadsággal boldogabb vagyok? A lomb lehull, majd új levélre serken, Örök időktől így rendeltetett, Mégis mért van, hogy így, szabadság nyerten Még sem találom régi kedvemet? E kis csapat ma mámorosra gyúlva Elhagyja ezt a régi iskolát, Ráhajtani kitudja hányszor fogja Krisztus-munkától izzó homlokát. Mert az álmok nem válnak valóra, A pára száll megfoghatatlanul, Ott fent mintha örömrózsából volna, De jaj nagyon fáj, hogyha visszahull. Elindulunk az élet tenger útra, Beszállásra vár sok piciny ladik, Hogy látjuk-e még, csak az Isten tudja, Kékes-köd-fedte régi partjaink. Lehet, hogy élet-circusokban várnak Mogorva bánat-gladiátorok, Lehet, hogy visznek Karthausi barátnak Sötét, magányos sír-kolostorok. Hányszor fogunk elbukni tört reménnyel, S várni jövendő hirtelen-halált, S hányszor fedjük be gyászos szemfedővel Akaratunk fátum ravatalát. És Istenem, kitudja hányszor serken Újult erőre csüggedő valónk, Átok-dárdáktól, szó-nyilaktól verten Hányszor zengünk csatára riadót. Merre megyünk, nem nevet az élet. Amerre megyünk nem terem virág, Fellegek közt a lélek nem remélhet Újból meglátni fényes csillagát. Mert ott az erdők keresztfát teremnek, És Golgota a hegynek a neve, Az utak mind a hegyre fel vezetnek, A kereszt a lét Júdási végzete. Ott minden ember messiássá válik, S önön lelkének lesz Prométheusza Mindenki, aki oly utakra vágyik, S aki az igazságot szomjúhozza… Komor falát a régi iskolának Kacagásunk többé nem csengi át. Minket az élet Golgotái várnak, S lelkünket visszük áldozat gyanánt. Most menni kell. Értünk üzent a végzet, Bohó álom volt, lenge délibáb… – S karöltve, lassan, harcmezőre lépett Nehány zord-sorsú Erdélyi diák. Kolozsvár, 1925. (Ifjú Erdély, 1925. október) | |
|
|
|
|
:) |
|
|
Köszönöm,hogy itt jártál.
Gyere máskor is!! | |
|
|
|
|
...::Cursor::... |
|
|
| |
|
|
|
|
...::Egérkövető::... |
|
|
mousetrail-06
|
|
|