|
Ez a vilg legszebb ballagsi verse..
Bcs elgia
A szrny megntt, resen ll a fszek, Csak lom volt a rgi j vilg, s mint a fecske alkonyati szlnek Ma szrnyat bontott egy sereg dik. Bilincs lehullott, vgan zeng az nek, Szabadok vagyunk, nagyon szabadok… Mgsem felelnk, hogy ha krdezntek: E szabadsggal boldogabb vagyok? A lomb lehull, majd j levlre serken, rk idktl gy rendeltetett, Mgis mrt van, hogy gy, szabadsg nyerten Mg sem tallom rgi kedvemet? E kis csapat ma mmorosra gylva Elhagyja ezt a rgi iskolt, Rhajtani kitudja hnyszor fogja Krisztus-munktl izz homlokt. Mert az lmok nem vlnak valra, A pra szll megfoghatatlanul, Ott fent mintha rmrzsbl volna, De jaj nagyon fj, hogyha visszahull. Elindulunk az let tenger tra, Beszllsra vr sok piciny ladik, Hogy ltjuk-e mg, csak az Isten tudja, Kkes-kd-fedte rgi partjaink. Lehet, hogy let-circusokban vrnak Mogorva bnat-gladitorok, Lehet, hogy visznek Karthausi bartnak Stt, magnyos sr-kolostorok. Hnyszor fogunk elbukni trt remnnyel, S vrni jvend hirtelen-hallt, S hnyszor fedjk be gyszos szemfedvel Akaratunk ftum ravatalt. s Istenem, kitudja hnyszor serken jult erre csgged valnk, tok-drdktl, sz-nyilaktl verten Hnyszor zengnk csatra riadt. Merre megynk, nem nevet az let. Amerre megynk nem terem virg, Fellegek kzt a llek nem remlhet jbl megltni fnyes csillagt. Mert ott az erdk keresztft teremnek, s Golgota a hegynek a neve, Az utak mind a hegyre fel vezetnek, A kereszt a lt Jdsi vgzete. Ott minden ember messiss vlik, S nn lelknek lesz Promtheusza Mindenki, aki oly utakra vgyik, S aki az igazsgot szomjhozza… Komor falt a rgi iskolnak Kacagsunk tbb nem csengi t. Minket az let Golgoti vrnak, S lelknket visszk ldozat gyannt. Most menni kell. rtnk zent a vgzet, Boh lom volt, lenge dlibb… – S karltve, lassan, harcmezre lpett Nehny zord-sors Erdlyi dik. Kolozsvr, 1925. (Ifj Erdly, 1925. oktber) | |