|
Ez a vilg legszebb ballagsi verse..
Bcs elgia
A szrny megntt, resen ll a fszek,
Csak lom volt a rgi j vilg,
s mint a fecske alkonyati szlnek
Ma szrnyat bontott egy sereg dik.
Bilincs lehullott, vgan zeng az nek,
Szabadok vagyunk, nagyon szabadok…
Mgsem felelnk, hogy ha krdezntek:
E szabadsggal boldogabb vagyok?
A lomb lehull, majd j levlre serken,
rk idktl gy rendeltetett,
Mgis mrt van, hogy gy, szabadsg nyerten
Mg sem tallom rgi kedvemet?
E kis csapat ma mmorosra gylva
Elhagyja ezt a rgi iskolt,
Rhajtani kitudja hnyszor fogja
Krisztus-munktl izz homlokt.
Mert az lmok nem vlnak valra,
A pra szll megfoghatatlanul,
Ott fent mintha rmrzsbl volna,
De jaj nagyon fj, hogyha visszahull.
Elindulunk az let tenger tra,
Beszllsra vr sok piciny ladik,
Hogy ltjuk-e mg, csak az Isten tudja,
Kkes-kd-fedte rgi partjaink.
Lehet, hogy let-circusokban vrnak
Mogorva bnat-gladitorok,
Lehet, hogy visznek Karthausi bartnak
Stt, magnyos sr-kolostorok.
Hnyszor fogunk elbukni trt remnnyel,
S vrni jvend hirtelen-hallt,
S hnyszor fedjk be gyszos szemfedvel
Akaratunk ftum ravatalt.
s Istenem, kitudja hnyszor serken
jult erre csgged valnk,
tok-drdktl, sz-nyilaktl verten
Hnyszor zengnk csatra riadt.
Merre megynk, nem nevet az let.
Amerre megynk nem terem virg,
Fellegek kzt a llek nem remlhet
jbl megltni fnyes csillagt.
Mert ott az erdk keresztft teremnek,
s Golgota a hegynek a neve,
Az utak mind a hegyre fel vezetnek,
A kereszt a lt Jdsi vgzete.
Ott minden ember messiss vlik,
S nn lelknek lesz Promtheusza
Mindenki, aki oly utakra vgyik,
S aki az igazsgot szomjhozza…
Komor falt a rgi iskolnak
Kacagsunk tbb nem csengi t.
Minket az let Golgoti vrnak,
S lelknket visszk ldozat gyannt.
Most menni kell. rtnk zent a vgzet,
Boh lom volt, lenge dlibb…
– S karltve, lassan, harcmezre lpett
Nehny zord-sors Erdlyi dik.
Kolozsvr, 1925.
(Ifj Erdly, 1925. oktber) | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
